A ruszinok (másként rutének, rusznyákok, rusznákok) ruszin nyelvű keleti szláv nép Kelet- és Közép-Európában.

 

A ruszinok az évszázadok folyamán mindig is a rusz népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. Alekszander Duhnovics eperjesi ruszin görög katolikus lelkész megírta a ruszin himnuszt, és arra buzdította a Kárpátok vidékén élő görög katolikus ruszinokat, hogy legyenek önálló nép. Ez a ruszin nemzeti ébredés a történelmi Magyarországon történt, a felvidéki szláv lakosság szlovák nemzetté formálódásával és a Habsburg uralom alatt álló Galícia kisorosz és a kozák lakosságának ukrán néppé válásával egyidőben. Ekkor a magyarországi ruszinoknál még nem terjedt el az ukranizmus. Tehát a mai ruszinok, a mai oroszok és a mai ukránok nemzeti öntudata nem azonos, mert a hajdani keleti szláv Ruszból más-más területen és úton alakultak ki. A ruszin népnek soha nem volt vezetői rétege, hanem többségük alacsony osztályba tartozó jobbágy, zsellér és pásztor voltak. Emiatt nehéz volt azonnal összefogni az egész kárpáti ruszin népet. A 19-20. század közötti orosz és ukrán nacionalisták ezért a ruszinokra is igyekeztek, kiterjesztették a befolyásukat. Teljes mértékben azonban máig sem sikerült beolvasztani őket. A görög katolikus vallás hagyományait és sajátos népi kultúrájukat sokan erősen őrizték, és így mindmáig sikeresen megmaradt a ruszin nemzeti öntudat is.

 

A ruszinok eredetüket tekintve mind a Kárpátokhoz kötődnek: vagy még most is a Kárpátok lejtőin élnek (Kárpátalján, Kelet-Szlovákiában, Délkelet-Lengyelországban), vagy pedig onnan vándoroltak el a 18. században a Délvidékre (bácskai, illetve szerémségi ruszinok), illetve onnan vándoroltak tovább a 19. században tömegesen az Egyesült Államokba és Kanadába.

Magyarországon a szocialista Kádár-korszakban a ruszinokat a magyarországi szlovákságba sorolták, emiatt nem volt saját szervezetük, iskolájuk és így nem alakulhatott ki sem a ruszin értelmiség réteg, sem a ruszin kultúra. Szerencsére a komlóskai születésű ruszin költő, Hattinger-Klebaskó Gábor "aki szlovákosítás ellenére ruszinnak vallotta magát" saját erőfeszítésével buzdította a ruszinságot. Sok ruszin irodalmat írt, majd társa, Csépányiné Kiss Judit is követte őt. Majd rendszerváltás után, 1991-ben a magyar kormányzat is elismerte a hazai ruszin kisebbséget. Megalakultak a ruszin kisebbségi önkormányzatok, szervezetek. Azóta biztosított a ruszin nyelvű irodalom, kultúra művelése, Komlóskán létrejött a Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, egy nemzetiségi óvoda és iskola is.

A ruszinság az asszimiláció ellenére megőrizte az identitását. Rendszeresen járnak misére és a görög katolikus egyház ruszin nyelvű miséket celebrál. 

Jelenleg Magyarország mellett több más országban is "ahol ruszinok élnek" elismerték a ruszin kisebbséget, az egy Ukrajna kivételével. Az ukránok a kárpátaljai ruszinokat, annak néptörzseit (bojkó, dolisnyán, hucul és lemkó) az ukrán nép néprajzi csoportjához sorolják. Nem létezik, olyan nemzetközi jogilag rögzített meghatározás a kisebbségekre vonatkozóan, így a kisebbségek elismerése még mindig elsősorban egyes államok belügynek számít. Kárpátalján a ruszinok nemegyszer követelték nemzetiségük hivatalos elismerését az ukrán államtól, de nem jártak sikerrel. Nem adják fel!

 

Veszélyeztetett nép

Az önálló ruszin nép létrejötte feszültségekkel teli. Az évszázadokon át létező paraszti kultúra a modern korban az ukrán és egyéb nacionalizmusok hatása alatt nem tudta a nemzetté válás útját járni. Önálló állam hiányában, iskolák és egyéb intézmények nélkül csak lassan jött létre a nép öntudatos értelmiségi rétege. A modern ruszin kultúra létrejötte "mint a legtöbb nemzet esetében" a hagyományos életformától való elszakadást és új kultúrahordozó társadalmi formák létrejöttét igényli, amelyben az értelmiség szerepe meghatározó.

A több országban szétszórt, mindenütt kisebbségi nemzetiségnek a korábban lezajlott szomszéd (elsősorban ukrán) nacionalizmussal is szembe kell néznie. Az ukrán nacionalisták szerint a ruszinok ukránok, nyelvük sem önálló, hanem az ukrán nyelv egyik dialektusa. Ezért "érdekes módon" a legerősebb ruszin identitással rendelkező személyek Ukrajnán kívül élnek. Mindenütt erősen fenyegeti őket az asszimiláció.

 

 

Kacsinko Adrian

Oldalmenü
Naptár