Északkeleti-Kárpátok, az édes anyaföldünk 

Ruszinföld vagy Ruszinkó (ruszinul Ruszinscsina vagy Karpatszka Rusz), Közép-Európában, az Északkeleti-Kárpátok hegyláncának északi és déli lejtőin terül el. Lengyelország, Szlovákia, Ukrajna és Románia határai között fekszik a ruszinlakta terület. A ruszinok nagyobb része Kárpátalján él.
Az anyaföldön kívül Magyarországon (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben), Szlovákiában (Eperjesi és Kassai kerületekben), Horvátországban (Szerémségben) és Szerbiában (Vajdaságban) is vannak "ruszin szigetek", azaz ruszin szórványlakta területek. Ezenkívül még a ruszin kisebbségek Európa több országában, Kanadában, Ausztráliában és Egyesült Államokban is találhatók.

 

Története

Ruszinföld a két világháború között Csehszlovákia tartománya volt, melynek hivatalos nyelve a ruszin és a cseh volt. Csehszlovákia a Saint-Germain-i békében ígéretet tett Ruszinföld autonómiájának kialakítására, ez azonban, csak közvetlenül Csehszlovákia felbomlása előtt, az egyre erősödő nemzetközi nyomásra, 1938. október 11-én történt meg. 1938. november 22-étől terület neve Kárpát-Ukrajna lett. A II. világháború során pedig négy napig (1939. március 14-étől 18-ig) független állam volt. 1939. március 18-án Magyarország elfoglalta Ruszinföldet. Ruszinföld Kárpátalja néven, a magyarlakta területek kivételével, széleskörű autonómiát kapott.

 

1990 februárjában, Ungváron megalakult a Kárpáti Ruszinok Társasága.

 

1991. december 1-jei népszavazás Kárpátalja "különleges státusú önkormányzatá"-ra leadott 78%-os igenlő voksok, de az ukrán kormány e jogos követelést visszautasította.

 

1993. május 15-én, a szövetség Munkácson tartott konferenciáján Ivan Turjanica ungvári egyetemi tanár vezetésével megalakítják a Kárpátaljai Köztársaság (Podkarpatszka Rusz) ideiglenes árnyékkormányát, amelynek fô célja, hogy elvezesse Kárpátalját az önállósághoz.

 

További hírek >>>

 

 Kacsinko Adrian

Oldalmenü
Naptár