KÖLTÉSZET

A ruszin himnusz (ruszinul Podkarpatszkij Ruszinü) a kárpátaljai ruszinok nemzeti himnusza. Szövegét Alekszander Duhnovics görög katolikus paróchus, zenéjét Stefan Fentsik (Fenczik István) zeneszerző írta.

Kárpátalji ruszin népem

Elég volt az álomból,

Fölötted az ébredésre

Hívó harang most kondul.

Szabadon, békében

Éljen ruszin népem,

Ott lakozzék az igazság

És távol a háború.

Kék egünket ne búsítsa

Kérve kérjük, a ború,

Egész világ hadd hallja,

Hogy ez a nép óhaja:

Magasságos Úristen

Szent kegyelmed segítsen,

Adj ránk jobb jövőt itten.


/Alekszander Duchnovics/

 


A ruszinok másik himnusza: 

Ruszin voltam, vagyok, leszek,

Én ruszinnak születtem.

Soha nem fogom elfelejteni a tiszteletre méltó örökségemet.

Maradni fogok a fia.


/Alekszander Duchnovics/

 


Rákóczi szabadságharca és a labanc világ átka is dalra késztette a ruszint.

A magyart elnyomják,

Németet emelik,

Szabadságainkat

Semmibe sem veszik.

 
Szabadságainkat

Elmellőzték végkép

Azok a németek,

Kik hazánkat tépték.

 
Széttépték Lengyelhont

Tépik már Magyarhont,

Úgy tekintik azt csak,

Mint valami vadont.


Forrás: Bonkáló Sándor: A rutének

 


Az 1848/49-ik évi szabadságharcban is a magyarral együtt harcoltak a németek / osztrákok ellen. Míg azonban II. Rákóczi Ferenc seregében főleg a parasztok ontották vérüket, 1848/49-ben a ruszin értelmiség sietett Kossuth zászlaja alá.
Az ungvári gör.kat. papnövedékek Petőfi szabadságdalának a hatása alatt egy szabadságdalt is költöttek, hogy lelkesítsék hittestvéreiket.

Riadj magyar örömre fel!

Kín álmaid enyésztek - el

Enyésztenek keserveseid

Szabad hazám - bús éjjelid -

    Riadj azért örömre fel

    Te szenvedő magyar kebel!

 
Zokogva nézted zsarnokid

S reményt veszítve kínaid!

Siralmaid panaszira

Derült hazánk zord nappala

    Riadj azért örömre fel

    Te szenvedő magyar kebel!

 
Derű hasadt borúlaton,

Enyészet a zsarnokokon.

Sötét sírok ürege már

Nép zsarnokot ölelni vár

    Riadj azért örömre fel

    Te szenvedő magyar kebel!

 
Le zsarnokot a sírba le

Szabad hazánk és nemzete!

Uralni téged Ausztria -

Esküszik, hogy nem fog soha! -

    Riadj azért örömre fel

    Te szenvedő magyar kebel!


Az ungvári papnövedékek hittestvérük, Vasvári Pál példáján felbuzdulva honvédnek álltak be és a magyar szabadságért harcoltak.

Forrás: Bonkáló Sándor: A rutének

 


Borsos-Kumjatszkij ruszin költő azt énekelte, hogy a cseh uralom alatt sötét átok ült a zöld Verchovinán, ahol fájdalommá és szenvedéssé vált még a szépség is. Az idegenek dúsan lakmároztak, hanem az őslakó ruszinnak betevő falatja sem volt. 1934-ben szerzett versében az éhség földjének nevezte el Kárpátalját.

Ez az a föld, hol tanyát vert az éhség,

S égig ér a siralom,

Hol azt sem tudják, mi a jó reménység,

Mert nem nő más, csak sírhalom.


Forrás: Bonkáló Sándor: A rutének

 


A cseh uralom idején (Verchovinában):

Jajszót, átkot, síró sóhajt

Hallottam én zúgni ott,

Alleluja meg nem szólalt,

Minden falu zokogott.


Forrás: Bonkáló Sándor: A rutének

 


Jöttek a csehek és azt mondták:

Van Isten és ti oroszok, ukránok vagytok.

Jöttek a szovjetek és azt mondták:

Nincs Isten és ti oroszok vagytok, ukránok vagytok.

Jöttek a magyarok és azt mondták:

Van Isten és ti ruszinok vagytok.

 
/Horváth Lajos: Kárpátalja képviselete a magyar országgyűlésben 1938-1945 c. Könyvéből./

 


Leírja a saját nyelvészeti küzdelmét és a ruszinba való visszatérését a következő versben:

Öt év küzdöttem

Egy idegen nyelvvel:

Ez nem engedte meg nekem, hogy hazamenjek,

Ez megengedni

Az anyanyelvem

A szívembe.

De az anyanyelv türelmes:

Várna még ezer év

Végre én megvalósítom

Az soha nem hagyta el a szívemet.

Ő, kedves

És bizakodó,

Megengedték

Csak egy pillanatra!

Egy hálátlan külföldi.

/1999-ben Vladimir Fedinisinec/

 


Ébredjetek ruszinok! Legyenek gyönyörű lányaitok, büszke fiaitok...

Ne hagyjátok, hogy szüleitek, apáitok öröksége elvesszen!


Tegyetek meg mindent annak érdekében, hogy elődeink sírjaiban, békében nyugodjanak, hogy ők sohasem könnyezzenek!


/2000-ben Petro Trokhanovszkij/

 


 Kacsinko Adrian

Oldalmenü
Naptár